✍️ A petíció itt érhető el

A nők teste

1. Nők elleni erőszak

A nők elleni erőszak a nők elleni diszkrimináció legszélsőségesebb formája. Magyarországon az ismert adatok szerint átlagosan hetente legalább egy nő életét követeli a családon belüli erőszak, és kutatások szerint a magyar nők és lányok 49.1%-a élte már át a fizikai és/vagy szexuális erőszak valamely formáját. A nők elleni erőszakkal szembeni fellépés érdekében hatékony megelőző intézkedésekre és az általános áldozatsegítő rendszer átfogó állami felülvizsgálatára van szükség, amelynek megkérdőjelezhetetlen alapvetése az erőszakkal és az azt legitimizáló áldozathibáztatással szembeni zéró tolerancia következetes alkalmazása kell hogy legyen.

Követelések:

1. Emeljék törvényi szintre a beleegyezés kultúráját! A nemi erőszak törvényi fogalma tükrözze, hogy a beleegyezés csak akkor érvényes, ha szabad, egyértelmű és bármikor visszavonható. Csak az igen jelent igent!
2. Az állam dolgozzon ki átfogó, hatékony stratégiát a nők elleni erőszak megelőzésére és az áldozatok segítésére, valamint biztosítsa az ennek megfelelő jogszabályi környezetet és jogalkalmazást a szakmai szervezetek javaslatai alapján! Biztosítsa az állam, hogy a nők teste semmilyen körülmények között ne váljon árucikké!
3. Segítse az állam a bántalmazó kapcsolatokból és prostitúcióból való kilépést az ellátórendszer kapacitásainak bővítésével és az intézményekből (anyaotthonok, védett lakások) való továbblépést lehetővé tevő támogatott vagy önálló lakhatási formák biztosításával mind a gyermekkel, mind pedig a gyermek nélkül menekülő bántalmazott nők számára!
4. A szakmai szervezetek közreműködésével vizsgálják felül és módosítsák nőjogi és áldozatvédelmi szempontból a jelzési kötelezettséggel rendelkező szakmák és munkakörök képzési rendszerét!
5. Vezessék be a szakmai szervezetek által javasolt főbb jogi változtatásokat, konkrétan:
   • Családon belüli erőszak esetén a törvény zárja ki a közvetítői eljárást (mediációt);
   • Az online erőszak, illetve a bosszúpornó legyen önálló büntetőjogi tényállás;
   • Töröljék el azokat a jogi és gyakorlati akadályokat, amelyek megnehezítik az áldozatok számára az igazságszolgáltatáshoz való hozzáférést!

2. Szülészeti ellátás 

A szülészeti erőszak a nő tudta vagy informált beleegyezése nélkül rajta vagy újszülöttjén végrehajtott beavatkozások gyakorlatát és a megalázó bánásmódot jelöli. Ez az egészségügyi intézményrendszerben megélt bántalmazás formája, mely a szülő nő méltóságát, önrendelkezését, testi-lelki integritását sérti. 

Az egészségügyi szolgáltató rendszer – különösen a női reproduktív egészséghez kapcsolódó szolgáltatásokban – támaszkodjon mind az elérhető tudományos bizonyítékokra, mind a közvetlen női tapasztalatokra, támogassa a női önrendelkezést. Mindenki számára elérhető, a női szükségletekre épülő, szakmai alapokon nyugvó, nőközpontú, traumatudatos ellátásra és gyógyításra van szükség. 

Az egészségügyi szakemberek mérjék fel és vizsgálják felül azokat a káros gyakorlatokat, amelyek egyenlőtlen hatalmi viszonyokra épülnek, így sértik a nők saját testi autonómiáját, és akár hosszú távú kihatással lehet az életminőségükre és egészségi állapotukra!

Követelések:

6. A döntéshozók és szakdolgozók ismerjék el a szülészeti és nőgyógyászati erőszak jelenségét, és tegyenek lépéseket alternatív kezelési protokollok bevezetésére, az erőszak megelőzésére és megszüntetésére!
7. Az egészségügyi törvényben garantált betegjogok (emberi méltósághoz való jog, kapcsolattartás joga, tájékoztatáshoz való jog, önrendelkezéshez való jog, a gyógyintézet elhagyásának joga, az ellátás visszautasításának joga, az egészségügyi dokumentáció megismerésének joga, az orvosi titoktartáshoz való jog) legyenek a gyakorlatban is proaktívan biztosítva minden nő számára!
8. Biztosítsák a valódi, érdemi tájékoztatáson alapuló és szabad beleegyezést a nők számára, figyelembe véve a marginalizált női csoportok különleges helyzetét és szükségleteit! Ne legyen magától értetődő, hogy a nő minden további beavatkozásba beleegyezését adja, amint belép a vizsgálóba vagy a szülőszobába! Erről úgy lehet valóban meggyőződni, ha érthető tájékoztatás után a nő hangosan kimondja, hogy beleegyezik a vizsgálatba vagy a beavatkozásba.
9. Garantálják a gyakorlatban is, hogy minden nő mellett ott lehessen választott kísérője a vajúdás és a szülés teljes ideje alatt, a császármetszést is beleértve! 
10. Az intézményen kívüli szülés legyen az állami ellátórendszer szerves része, megfelelő társadalombiztosítási finanszírozással és szakmai háttérrel támogatva! 

3. Szexuális edukáció

A megfelelő szexuális edukáció teljes mértékben hiányzik a magyar közoktatásból. Ez nemcsak a biztonságos szexre való oktatás hiányát jelenti, de a védekezés különböző formái, a terhességmegszakítás, a beleegyezés, az intimitás, a biztonságos és egyenrangú párkapcsolatok, valamint a nők elleni és a párkapcsolati erőszak témáinak kritikus megközelítésére nevelést is.

Követelések:

11. Részesüljenek a magyar közoktatásban tanuló diákok átfogó, rendszeres, életkoruknak megfelelő, naprakész szexuális és az egyenlőségen alapuló párkapcsolatra nevelésben az általános iskola első osztályától kezdődően!

4. Fogamzásgátlás, menstruáció

Magyarországon nincs könnyen elérhető és érthető, bizonyítékokon alapuló, hiteles információforrás a különböző fogamzásgátló eszközökről, és egyetlen fogamzásgátló módszert sem támogat az állam. Ez a nők – különösen a hátrányos társadalmi-gazdasági státuszú, korlátozott anyagi erőforrásokkal rendelkezők – számára nagyon megnehezíti, adott esetben lehetetlenné is teszi, hogy biztonságos és hatékony fogamzásgátláshoz jussanak. 

Követelések:

12. A nő megfelelő, személyre szabott tájékoztatás után juthasson hozzá a választott fogamzásgátló eszközhöz!
13. Tegyék vény nélkül elérhetővé az esemény utáni tablettát, illetve csökkentsék a fogamzásgátlók, az óvszerek és a betétek/tamponok adóterheit a lehető legalacsonyabbra!
14. Mindenki anyagi lehetőségeitől függetlenül jusson hozzá korszerű és biztonságos fogamzásgátlási eszközökhöz, akár szociális alapú támogatás bevezetésével!

5. Abortusz

Az Európai Unió legtöbb országában a korai terhességmegszakításra kétféle lehetőség kínálkozik: a gyógyszeres és a műtéti abortusz. A gyógyszeres abortusz a legtöbb nő számára megfelelő megoldás lehet a terhesség korai szakaszában. Ez a módszer kevesebb kórházban töltött napot, kevesebb altatást, érzéstelenítést és sebészeti beavatkozást jelent, és ezáltal az ezzel járó szövődmények előfordulása is kisebb. Magyarországon ugyanakkor csak a műtéti terhességmegszakítás érhető el legálisan, amely jelenleg indokolatlanul bonyolult és hosszadalmas folyamat, és a rendelkezésre álló időkereten belül nehezen vagy néha egyáltalán nem teljesíthető. Ezen túl, a magyar szabályozás diszkriminatív a nem heteroszexuális nőkkel szemben.

Követelések:

15. Biztosítsa az állam, hogy a nők külső befolyástól mentesen dönthessenek a terhességük kihordásáról vagy megszakításáról!
16. Engedélyezzék a gyógyszeres terhességmegszakítás lehetőségét és elérhetőségét országszerte megfizethető áron!
17. Töröljék el a két családvédelmi tanácsadási alkalmat és a kötelező háromnapos várakozási időt! Fontos a kötelező konzultáció önkéntessé tétele, tartalmának szakmai információkra való szűkítése, valamint ingyenes pszichológiai tanácsadás biztosítása a beavatkozás előtt és után azoknak, akik erre igényt tartanak. 
18. Szociális alapon legyen ingyenes a biztonságos abortuszhoz való hozzáférés az arra rászorulóknak, úgymint kiskorú lányok, egyedülálló nők, munkanélküli nők, többgyermekes anyák és mások!
19. A krízishelyzetben lévő nők számára a gyakorlatban is legyen biztosítva a gyors és egyszerű hozzáférés a szükséges vizsgálatokhoz!
20. Vonják vissza a 2022 szeptemberében bevezetett „szívhangrendeletet”!
21. A védőnők, a nőgyógyászok és az egészségügyi dolgozók biztosítsanak alapos, érthető, ítélkezéstől mentes információt az abortuszról és annak folyamatáról az érintett nők szükségleteit szem előtt tartva! 
22. A reprodukciós jogok minden nőt egyformán illessenek meg, párkapcsolati formától és szexuális orientációtól függetlenül!

A nők munkája

Jelenleg a nőket a magyar állam különböző gazdasági-politikai eszközökkel, a munka és a család intézményrendszerén keresztül olyan életkörülmények közé kényszeríti, fegyelmezi, ahol a láthatatlan, olcsón tartott és alulfizetett gondoskodás határozza meg létük alapjait. Az alacsony bérek és rossz munkakörülmények nők tömegeinek határozzák meg az életét. Gazdasági kiszolgáltatottság, adott esetben elvándorlási kényszer és időskori elszegényedés a sorsuk. 

6. Gondoskodási munka

A gyermekgondozáshoz, valamint idős rokonok és gondoskodásra szoruló hozzátartozók ellátásához kapcsolódó feladatok aránytalan mértékben terhelik a nőket a férfiakhoz viszonyítva. Ezenfelül továbbra is közel kétszer annyi időben végeznek fizetetlen háztartási munkát, mint a férfiak. A kettős teher viselésén túl ez ahhoz vezet, hogy jelentősen kevesebb idejük marad a fizetett munkára, ami súlyos anyagi kiszolgáltatottságot vonhat maga után. A családtámogatás jelenlegi, kiemelt formái közül sok szigorúan a házasság intézményéhez, valamint a házasodó felek anyagi helyzetéhez kötött, ezáltal kizárja az egyedülálló szülőket, a mozaik- és szivárványcsaládokat, valamint a szegényebb családokat. Minden gyermeknek joga van a szerető családhoz! Azonban Magyarországon az egyedülállók és azonos nemű párok nem fogadhatnak örökbe, így az utóbbiak és a gyermekek érdekei is sérülnek.

Követelések:

23. Hozzon létre az állam univerzálisan igénybe vehető direkt juttatásokat a hitelek helyett az egyének és családok támogatására, családi formától függetlenül! Az egyedülálló szülők, akik elsősorban anyák, rászorultsági alapon kaphassanak lakhatási és munkaügyi támogatást.
24. Emeljék meg és tegyék inflációkövetővé a GYES-t, a családi pótlékot és az ápolási díjat, és az univerzális, tartósan beteg vagy fogyatékos családtagok, gyerekek után járó támogatásokat! Hosszú távon dolgozzon ki az állam az idős, beteg, fogyatékkal élő hozzátartozót gondozók számára új, sajátos ellátási, támogatási rendszert, hogy az ápolásra szoruló rokon miatt senki se váljon kiszolgáltatottá!
25. Legyenek elérhetők a családok részére nyújtott támogatások és kedvezmények minden gyermekvállaló vagy gyermeket nevelő személy számára a családi formától függetlenül, illetve egy esetleges válás után is!
26. Vonják vissza a 2020. évi CLXV. törvénymódosítást, és biztosítsák az örökbefogadás lehetőségét családi állapottól és szexuális orientációtól függetlenül!

7. Bérmunka

A nők a bérmunka világában nemcsak a gondoskodási feladatok miatt indulnak hátrányból, de a női-férfi bérszakadék miatt is. Az EU-tagállamok között Magyarországon az egyik legmagasabb a nők és férfiak átlagos bruttó bérében mért különbség. A bérkülönbség egyik fő oka, hogy a nők nagyobb arányban dolgoznak alulfizetett szektorokban, mint például a szociális ágazatok (szociális munka, oktatás, egészségügy, idősgondozás). Annak ellenére, hogy ezek a munkák a társadalmi jóllét alappilléreit képezik, a szektorban dolgozó nők nemcsak alulfizetett, de gyakran túlterhelt, nem megbecsült pozícióban vannak.

Követelések: 

27. A 2023-ban elfogadott bértranszparencia irányelvet úgy vezessék be, hogy az érdemben csökkentse a nemek közötti bérszakadékot! 
28. Legyen progresszív az adórendszer, hogy mindenki a jövedelme mértékének megfelelően adózzon!
29. Az állam támogassa a részmunkaidős és rugalmas munkavégzést célzott munkáltatói támogatásokkal és kedvezményekkel a kisgyermekes és gondozói feladatokat ellátó munkavállalók számára!
30. Tegyenek lépéseket azért, hogy a nők magasabb arányban töltsenek be magasabb fizetésekkel járó vezető pozíciókat!
31. Segítsék a nők foglalkoztatottsági arányának növelését és a gyermekvállalást követő visszatérést, különös tekintettel az anyagilag legkiszolgáltatottabb csoportok és országrészek esetében!
32. Garantálja az állam a szociális ágazatban dolgozók bérének színvonalát, hogy az tükrözze a szociális ágazatok stratégiai jelentőségét!
33. Biztosítsák a méltányos, kiszámítható életpályamodelleket és bérviszonyokat minden gondoskodási ágazatban dolgozó számára!
34. Támogassa az állam a dolgozó, megváltozott munkaképességű, hátrányos vagy halmozottan sérülékeny, bevándorló hátterű, diák/fiatal vagy épp idős és/vagy nyugdíjas nők védelmét és méltó munkakörülményeit!

8. Szegénység és a női szegénység

A szegénység a nőket több oldalról érinti. Elsősorban a nők gondoskodnak a gyerekekről, illetve az idős és beteg hozzátartozókról. A fizetetlen gondoskodási munkákat a társadalom és az állam tipikusan a nőkre hagyja, így ők annak érdekében, hogy rokonaikról gondoskodni tudjanak, nagy számban esnek ki részben vagy teljesen a munkaerőpiacról. Másrészt a nők gyakran alulfizetett szektorokban dolgoznak, így nehezen jönnek ki saját keresetükből.

Követelések:

35. Támogassa az állam a legszegényebb családokat komplex szociális munkával, mindenki számára elérhető szolgáltatásokkal!
36. Vizsgálják felül a nyugdíjrendszert a nők életútjának, szempontjainak, érdekeinek figyelembevételével! 
37. Hozzanak létre több, csak nőket fogadó hajéktalanszálló-helyet és átmeneti otthont!
38. Alkossanak átfogó kormányzati stratégiát a hajléktalanság megelőzésére és a hajléktalanságban élők lakhatáshoz segítésére! 

Semmit rólunk nélkülünk

9. A női érdekképviselet

A nők érdekeinek érvényesítéséhez elengedhetetlen a szakmai szervezetekkel való folytonos és érdemi egyeztetés és a nők politikai reprezentációja. Az elmúlt több mint egy évtizedben a nőjogi szervezeteket szisztematikusan kiszorították az állami döntéshozatal folyamatából, figyelmen kívül hagyták javaslataikat, ami a nők társadalmi, gazdasági és politikai szerepvállalására súlyos hatással bírt. 

Követelések:

39. Biztosítsa az állam a nők érdemi érdekképviseletét a döntéshozatal minden szintjén, a döntéshozók vonják be érdemben a releváns szakmai és civil szervezeteket a döntéshozatali folyamatokba!
40. Biztosítson az állam anyagi erőforrást a nagy szakmai múlttal rendelkező nőjogi szervezetek finanszírozására!
41. Követeljük a kifejezetten nők helyzetét vizsgáló hiánypótló kutatások rendszeres állami finanszírozását!

10. Meglévő törvények betartatása

Szakmai szervezetek beszámolói rávilágítanak arra, hogy a jogi védelem önmagában nem elegendő, ugyanis az állam bizonyos területeken rendszeresen nem tartatja be a meglévő jogszabályokat. Nőket védő szabályozás létezik a jelen dokumentumban említett területek mindegyikén, például az abortuszhoz való jog is biztosított – ugyanakkor a méltatlan körülmények és az elrettentő intézkedések miatt sok magyar nő nem tud élni a jogával. Az állam kötelessége a szabályozások betartatása, hiszen ha a nők védelme csak papíron létezik, a nők védtelenek maradnak.

42. A törvény ne csak papíron létezzen! Az állam feladata nemcsak a jogszabályok megírása, hanem azok betartása és betartatása is. Követeljük a meglévő jogok érvényesülésének átfogó biztosítását, és a szakmai szervezetek stabil állami támogatását, hogy azok függetlenül ellenőrizhessék, hogy megkapják-e a nők azt a védelmet a valóságban is, ami törvény szerint jár nekik!